Bodó Balázs PhD védése

2010. december 13-án fogja megvédeni “Szükség törvényt bont – a kalózok szerepe a kulturális termelés és csere folyamataiban a könyvnyomtatástól a fájlcserélő hálózatokig” című doktori értekezését Bodó Balázs. Legalábbis ezt megelőlegezem neki. A dolgozat tézisfüzete innen érhető el, magát az értekezést egyelőre nem értem el, mert jelszavas védelemmel volt ellátva a Bodó Balázs blogján megadott link. (Update: még jó, hogy a doktori.hu-t én kezelem az SZTE ÁJTK-ról, és itt megnéztem. Íme a link.)

A disszertáció elsődleges célja az, hogy a szerzői jog történetét ezúttal a “kalózok” szemszögéből áttekintve próbálja megmagyarázni, hogy korunkban miért váltak mindennapossá a jelenlegi jogi keretek között jogsértőnek tekintett magatartások. Ha ez igaz, akkor a dolgozat kétségtelenül izgalmas lesz. Ennek keretében Bodó a Creative Commons mozgalommal, az online/kalóz feketepiacok kialakulásával, azok népszerűségének okaival foglalkozik. A Lessig-féle gondolkodás is érződik az anyagon (mármint a tézisfüzetből), amikor Bodó kijelenti, hogy “a kalózok kulcsfontosságú innovátorok”, paradigmaváltó potenciállal rendelkező csoport.

Remélem, hogy el tudok majd menni a rendezvényre, és ott hallani fogom azt is, hogy Bodó Balázs mennyire szándékosan hívja ezeket az embereket kalózoknak, vagy csupán a fő áramlathoz kapcsolódva a “gyakorlatot” követi a szóhasználattal. Mert bár én alapvetően mindkét oldalt (szerzői jog; digitális társadalom) megértem és támogatom, azonban a szerzői jog oldaláról mindig is felháborítónak találtam egy olyan kifejezés alkalmazását (“kalózok”), ami olyan emberekre utal, akiket bárki, bármikor kivégezhetett, akikhez az esztelen rablás és fosztogatás és egyéb véres cselekmények kapcsolódtak. (Gyermekkorom legkedveltebb könyve a “Jan Marten kalóz regényes históriája”. Aki csak teheti, olvassa el! Ezek után nem lesz meglepő, ha némileg én is a kalózok pártján/partján állok.) Mivel Bodó Balázs munkásságát egy ideje nyomon követem, úgy gondolom, hogy ő a fenti második okból választotta e szó használatát.

A tézisfüzet feltesz egy rendkívül fontos kérdés, amit a szerző nem válaszol meg, szerintem helyesen. A kérdés így szól: vajon “most, háromszáz évvel a paradigmaváltó Statute of Anne után ismét hasonló fordulatnak lehetünk-e tanúi”. (Tézisfüzet, 8. oldal.) Bodó, mint említettem, nem igazán ad választ, csak megjegyzi: “annyi (…) bizonyos, hogy a szerzői jogi rezsim évszázadok óta zajló töretlen bővülésével és erősödésével szemben most olyan ellenerő ébredt, mely túl nagy, túl erős, és túlságosan is öntudatos, politikus ahhoz, hogy figyelmen kívül lehessen hagyni.”

És szerintem ennél jobb válasz nincs is. Meglátásom szerint paradigmaváltást nem volt előidézni a P2P világa, de sok mindennek az újragondolását igen (ahogy Balázs mondja: túl erősek ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyják őket). Én még most is tökéletesen bízok abban, hogy a változást nem a “kalóztársadalom”, hanem a társadalom egésze fogja adni. A “kalóz paradigmaváltás” nekem azért sem tetszene, mert maga sem tökéletes, mi több teljesen a technológia és az internet rabja. Nem biztos, hogy nekem kellene egy olyan közösségbeli tagság, ami kiváló zenedarabok mellett vírusokat is terjeszt. Egy amerikai tanítványom szerint (bár a megfogalmazás vicces, mert az úr kétszer annyi éves volt, mint én) ő alapvetően azért nem használ P2P oldalakat, mert félti a 100.000 dalt a laptopján. Elég egy vírus, és az összeset elbukhatja. Az iTunes-on meg aztán fizethet másik százezret, hogy helyrehozza egy hibás lépésének a következményeit. Ugyanígy lehetetlennek tartom, hogy a “kalóztársadalom” eggyé tudjon válni: nyelvi, kulturális, technológiai, filozófiai és egyéb társadalmi okai vannak annak, hogy az egyes országokban más a “kalózok” felfogása a szerzői jogról, zenéről/filmekről. Nem vagyok történész, irodalmár, csupán szimpla olvasó, de szerintem így volt ez már a középkori és újkori kalózokkal is. Mások voltak az angol, a spanyol, vagy épp a hong-kongi kalózok. A paradigma pedig szerintem feltételezi az egységet. (Hiszen pont Bodó jelezte azt is, hogy a CC nem úgy érvényesül hazánkban, mint amire anno az USA-ban kitalálták, és ez nem lep meg.)

Legyen elég ennyi. Amint tehetem, az értekezést is elolvasom. Aztán már árnyaltabb, mélyebb és jobban megindokolható véleményt fogok formálni Bodó Balázs írásáról.

Update #1: Hát sajnos most már biztos, hogy nem leszek ott. A keddi pesti utam gördülékenysége miatt hétfőre kell raknom egy nehéz programot, így csak bízok abban, hogy kapok valamerről majd híreket Balázs védése felől.

Update #2: 2011. június 18-án e bejegyzés átlépte a 100+ látogatottsági küszöböt.

10 thoughts on “Bodó Balázs PhD védése”

  1. Dani says:

    Nekem sikerült elmenni, itt a rövid élménybeszámolóm: a két opponens Faludi Gábor és Magyar Gábor voltak. Az előbbit nem hiszem, hogy be kell mutatni a blog olvasóinak, az utóbbi opponens pedig a Műegyetemen oktat (mérnök).

    Mindkét bírálat magas színvonalú volt, egyik se hozott meglepetést: Faludi egyik legfőbb bírálata (vagy helyesebben: ami bennem leginkább megmaradt) az a szellemi tulajdon monopóliumkénti felfogásának vitatása volt. Az ekörül kialakult vitáról nincs értelme terjengősen értekezni itt, az amerikai liberális vonal de facto monopóliumnak tartja a szerzői jogot, Balázs is ezt a nézetet vallja, míg a tankönyveinkből jól ismert hagyományos érvelés pont a verseny fokozásának kulcsát látja a kizárólagos jogokban. (Ennek alátámasztásként Faludi egy Federal Trade Commission-anyagra, ill. több szövetségi LB ítéletre is hivatkozott.) Lerágott csont már ez a vita, hiszen mindenki tudja, hogy mindkét álláspont helyénvaló: egy ideig fokozza a versenyt, aztán a közkincs kárára megy a hosszú ideig tartó szerzői jogi védelem stb. stb., a vitázók itt szerintem elbeszéltek egymás mellett.

    Faludi másik fő kritikája az volt, hogy – ugyan ez persze szerine sem egy triviális kérdés, de – hiányoztak az új paradigmafelvetések a dolgozatból. Ehhez se tennék hozzá semmit, hiszen erről szól a jelen blog is.

    Magyar Gábor kritikája a dolgozat műszaki-IT részéről szólt, ha ugyan nem is járult hozzá sokkal ehhez a vitához, az mindenképp érdekes volt, hogy lényegében ugyanazt kifogásolta mérnökként, mint én jogászként az anyaggal kapcsolatban: vázlatosan hibátlan, de nagyon könnyű darabokra cincálni ha komolyan nekiugrunk. Nyilván egy szociológustól nem lehet elvárni, hogy a munkája hibátlan legyen a szerzői jog szempontjából, hiszen ez egy rendkívül bonyolult jogterület vagy részjogterület, de ugyanakkor pl. nem lehet szinonímaként használni midenféle részletszabályozásra azt, hogy "a szerzői jogi rezsim", nem szabadna ilyen könnyen bánni olyan kifejezésekkel, mint a "szerzői jog logikája", etc.

    A kandidátusi válasz után a közönség nem vett részt a vitában, így Balázs 97%-os eredménnyel summa cum laude minősítést kapott.

    Hirtelen ennyi jutott most eszembe, de holtfáradt vagyok, ha valami még beugrik, akkor bekommentelem ide.

  2. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Szia Dani! Köszönöm a nagyon hasznos kommentet. Azt hiszem, így olvasva a kritikákat, ezekkel látatlanban is egyet tudok érteni, illetve mindazzal, amit te leírtál. Ha azért ráérnél, Balázsról magáról is írj valamicskét, ne csak Faludit és Magyart említsd.

    Még egyszer ezer hála!

  3. Dani says:

    Balázs válasza az opponensi bírálatokra rendben volt, semmi meglepő nem hangzott el, amit nem kritikaként értek: végiggondolt, koherens érvelés volt, a kritikáimat meg fennt megfogalmaztam, úgyhogy tényleg nincs nagyon mit hozzátenni.

  4. balazs says:

    Szia Péter,

    köszönöm a megtisztelő figyelmet. Idew kitettem a bírálatokat és az azokra adott válaszokat is:
    http://www.warsystems.hu/hu/fokuszban/invitation-to-phd-debate/

    b.-

  5. Bornemissza Ádám says:

    A hétvégén elolvasom mindenképpen (ha a gyerekeim hagynak rá kapacitást)!
    A disszertációban említett CC alapján elkészíthetem az e-book verziót, ugye? És elküldhetem pár ilyen érdeklődésű barátomnak?

  6. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Kedves Ádám! Én most hirtelen nem tudnám megválaszolni, hogy milyen CC licencet használt Balázs. De szerintem fogja olvasni a blogot, és meg fogja tudni válaszolni ezt a felvetést.

    Mondjuk tényleg nagy dilemma: olvasni vagy a gyerekekkel játszani. Biztos meg lesz az arany középút:-)

  7. b.- says:

    Kedves Ádám, lehet ugyan ebook készítéssel bajmolódni, de nem érdemes. Tegnap elment nyomdába a könyv, ami a doktori átdolgozott, frissített, pontosított verziója. Április 15-n lesz a bemutatója a könyvfesztiválon. És addigra lesz ingyenesen olvasható és epub verzió is belőle, csinos címlappal, korrekt tördeléssel, korrektúrával és pontosabb tartalommal.
    http://www.typotex.hu/konyv/aszerzoijogkalozai

  8. Bornemissza Ádám says:

    Kiváló hír, a fiaim nevében is mondhatom:)

  9. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Örülök, hogy tisztul a helyzet. És annak is, hogy kijön Balázs könyve. Én magam (egyelőre) inkább könyvpárti vagyok:-)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.