Szemezgetés – EDRi-gram 8.17
Újabb szám érkezett az EDRi-gram hírleveléből, bár ezúttal nincs olyan félelmetesen sok „érdekesség”.
Érdeklődésemhez közelálló téma azonban az a rövidke hír, miszerint az Eco nevű német egyesület tapasztalatai szerint a gyermekpornográfiával kapcsolatos jogsértő oldalakkal szembeni fellépés során lényegesen hatékonyabb eszköz az oldal törlése, semmint blokkolása. Az idei évben a hír kiadásáig 197 oldalból 194-nek a törlése történt meg, ráadásul egy üzleti napon belül, és ez nagyon látványos eredmény. Ennek a jelentősége a fájlcserélés kapcsán is felmerülhet, hiszen nem csak a gyermekpornográfiával „foglalkozó” oldalak tekinthetők jogsértőknek – habár azt igyekszek leszögezni, például a torrent oldalak messze nem tekinthetők olyan veszélynek a társadalomra nézve, mint a gyermekpornográfia.
Egy másik fontos hír szerint a YouTube elveszített egy pert Németországban, mivel nem akadályozta meg, hogy a fogyasztók Sarah Brightman klipeket töltsenek fel az oldalra. Erről a hírről kicsit részletesebben értekeztem az ESZERINT blogon. Akit érdekel a téma, lapozzon oda, illetve itt az eredeti EDRi-gram link.
Végül az EDRi-gram, az eddigiekkel összhangban, nagyon helyesen, továbbra is ostorozza a készülő ACTA tervezetet, és egy ezzel kapcsolatos szerkesztői véleményt is olvashatunk az aktuális számban.
Ugyanez a szerkesztői vélemény utal az Európai Parlament azon Írásos Nyilatkozatára (Written Declaration), amely végre nyíltan kiállt amellett, hogy itt az ideje minden (értsd: nem csak az aktuális verziókat, és csupán „kiszivárogtatva”, hanem MINDEN) anyagnak a nyilvánosságra hozni. Ezen felül a nyilatkozatnak ugyancsak nyíltan kiáll amellett, hogy az ACTA nem korlátozhatja az igazságos eljáráshoz fűződő jogot, illetve nem gyengítheti az alkotmányos alapjogokat, így például a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogot. A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy az olyan területeken, ahol jelenleg magánjogi szankciók léteznek, fontos lenne a büntetőjogi szankciók bevezetését megelőzően a gazdasági és innovációs kockázatokat mérlegelni. Végül a nyilatkozat kiáll amellett is, hogy az ISP-k ne feleljenek az általuk továbbított vagy tárolt tartalmakkal okozott jogsértésekért oly mértékben, amely szükségessé tenné az előzetes felügyeletet, illetve az ilyen adatok szűrését.
Mindezekről csak annyit: VÉGRE! Az anyagot amúgy itt lehet olvasni. (Sőt, azóta az ESZERINT blog is lehozta a magyar fordítást.)