Szemezgetés – EDRi-gram #8.15 & 8.16

Nyári “szabadságom” teljes kihasználását követően itt az ideje újra belevetni magamat a blogolásba is, sok egyéb teendőm mellett. Természetesen az első bejegyzéseknek elmaradásaim pótlásáról kell szólniuk, ennek megfelelően a mai napon több külön kis hírt gyűjtök csokrokba, és kommentelem őket. Ezek egy részéről a becsületes IP érdeklődő már hallhatott, de azért sosem árt kicsit is ismételgetni.

Az első posztban az EDRi-gram legutóbbi két számának az érdekességeiről írnék. A 8.15-ös szám írt ugyan a RapidShare-ről is, de erről még időben posztoltam egyet. Arról azonban még nem írtam, hogy egy holland (hágai) bíróság úgy találta, hogy a Ziggo ISP-nek nem kötelessége blokkolni a Pirate Bay oldalt, amíg létezik más, kevésbé szigorú eszköz is a fellépésre. (Egyébként fontos lehet látni, hogy nem sokkal korábban egy belga bíróság is ugyanígy döntött, és elutasította a Pirate Bay blokkolására irányuló kérelmet.)

A 8.16-os szám egyik legfontosabb híre az lehet, mely szerint a francia HADOPI szervezet legújabb ötlete az, hogy a fogyasztók személyi számítógépeikre olyan spyware-t telepítsenek, amely gyakorlatilag oly módon képes az internetes adatforgalmukat ellenőrizni, hogy azzal a fogyasztó fájlcserélési “tevékenysége” teljes egészében ellenőrizhetővé válik. A spyware egyéb adatokat nem gyűjtene, az adatok pedig csak egy évig lennének tárolhatók. Első ránézésre ezek a feltételek nem tűnnek problémásnak, maga az elv azonban igencsak zavaró: egy nem bírósági szervezet “kérésére” – merthogy ez a legviccesebb az egészben: a spyware alkalmazása önkéntes kellene, hogy legyen, s a program bármikor installálható és törölhető lenne a HADOPI tervei szerint (ez így ugye már egy vicc) – a fogyasztók magukra erőltetnének egy programot, amivel saját magukról szolgáltatnak adatokat??? Azt hiszem ez talán az eddigi legabszurdabb fejlemény a HADOPI körül.

Végül, bár nem vagyok cseh szerzői jogi szakértő, azonban az EDRI-gram hírei szerint új cseh szerzői jogi törvény van a láthatáron, amely többek között bevezetné az árva művek fogalmát Csehországban is. Mivel e témakör szívemhez közel áll, ezért érdemes egy pillantást vetni a javaslatra (a magyar verziót ismerőknek könnyű a helyzete). A javaslat szerint az árva művek felhasználásának engedélyezése a közös jogkezelők kezébe tartozna (máris egy érdekesség: nem tudom persze, mert mint mondtam, nem szakértőként szólok a cseh helyzethez, de például hazánkban nincs minden műtípusra külön jogkezelő nyilvántartásba véve; a cseh javaslat alapján azonban – ha a jogkezelők helyzete náluk is hasonló – egyes műtípusok engedélyezése terén joghézag állna elő). A beszedett jogdíjat aztán 3-5 évig (az nem tiszta a rövidke híradásból, mikor hány év) őrizné a közös jogkezelő, évente 20%-kal csökkentené az időközben feltűnő jogosultnak kiadható pénzösszeget, majd a határidő elteltével a “fel nem vett” pénzt a nemzeti kultúrális vagy film alapnak adnák. (Ilyesmi nálunk is van, bár a magyar jogszabály differenciál non-profit és profitorientált felhasználás között.) Mindezek fényében – ismét hangsúlyozva, hogy a cseh szöveg nem volt egészében előttem, lévén csehül nem tudok – vagyok olyan bátor, hogy azt mondjam: a hazai szabályozás kicsit szimpatikusabb.

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.