A Viacom v. YouTube ügyről

Három év elteltét követően lezárult (első fokon) a Viacom v. YouTube ügy. Abból a szempontból persze érthető a hosszú hallgatás, hogy egy rendkívüli horderejű (és egyébként egymilliárd dolláros pertárgyérték) perről volt szó. Nagyon röviden itt csak annyit jegyzek le, hogy a YouTube (és természetesen a tulajdonosa, a Google) fellélegezhet, legalábbis egyelőre, a bíróság ugyanis helyt adott a Google sommás ítélet iránti kérelmének, és elutasította a felperes követeléseit.

Az üggyel kapcsolatos összefoglalást és röpke észrevételeket a témakör komolyságára tekintettel az Eszerint blogon publikáltam. Akit érdekel, ott legyen szíves utána olvasni.
Talán nem véletlen, hogy az ESZERINT pont a héten közölt egy írást a videómegosztó oldalakkal kapcsolatban. Szerdán ugyanis megszületett a várva-várt ítélet a Viacom v. Google ügyben. Stanton bíró úgy döntött (az ítélet itt olvasható, a teljes peranyag pedig itt), hogy a Google nem felel a tulajdonában lévő YouTube videómegosztó portál segítségével a fogyasztók által elkövetett jogsértésekért. Bár a döntés hangsúlyozottan csak első fokú, és a Viacom már jelezte is fellebbezési szándékát, azért mégis érdemes hangsúlyozni, hogy az eljáró bíró határozottan úgy találta, hogy a YouTube tevékenysége nem lép túl a Digital Millennium Copyright Act által biztosított „safe harbor” keretein.
A döntés lényege szerint a Google nem tartozik felelősséggel azért, ha általánosságban tudomása van ugyan arról, hogy a tulajdonában lévő szolgáltatást jogellenes célokra is használják, azonban nem tudja beazonosítani a konkrét jogsértő tartalmakat. Ugyancsak megállapítást nyert, hogy kizárt a felelősségre vonás abban az esetben, amennyiben az online szolgáltató egy hatékony értesítési és eltávolítási keretében a jogosultak által bejelentett jogsértő tartalmakat eltávolítja.
A sommás ítélet már most a kritikák kereszttüzébe került, és sokáig ott is fog maradni. Különös jelentőséggel bírhat az ítélet a P2P fájlmegosztó szolgáltatások felelősségének kérdése kapcsán. Így például a TorrentFreak azonnal hangot adott örömének a döntést illetően, és reményét fejezte ki a fájlmegosztás világára általa gyakorolt pozitív hatások kapcsán. Ez ügyben persze nem eszik olyan forrón a kását. Addig ugyanis, amíg valamely torrent oldal a jogsértés elkövetésének helyén valamely szerzői jogi doktrína alapján felelősségre vonható (így az Egyesült Államokban az inducement teória alapján), nem igazán reménykedhet a safe harbor rendelkezések eredményes alkalmazásában.
Az eset persze a rá irányuló különös figyelmen túl – lévén a világ legnagyobb videómegosztó portálja és az egyik leghatalmasabb multinacionális cége volt érintett benne – a felek cinikus viselkedéséről is híres marad. Hiszen míg a Google (a nagyobb haszon reményében) szemet hunyt a tömeges jogsértések felett, addig a Viacom alkalmazottai révén maga is feltöltött tartalmakat a YouTube-ra, hogy utóbb azok jogsértő felhasználásával a Google-t vádolja.
Érdemes figyelemmel követni a folytatást, és különösen azt, hogy az ítélet milyen hatást fog gyakorolni egyéb tartalomszolgáltatókra nézve, s mennyiben fog változni az értesítési és eltávolítási eljárások gyakorlata.
(Hasznos olvasmányok, véleményekről, a felek reakcióiról többek között a New York Times vagy az Independent oldalain olvashatók.)
Update #1: Összhangban azzal a kommentemmel, amit az ESZERINT blogon írt eszjéééóóó megjegyzésre reagáltam, indokoltnak tartottam, hogy a jogeset nevét módosítsam, lévén a per elsőrendű alperese hivatalosan a YouTube és nem a Google. Ettől persze a véleményem jottányit sem változik, mivel lényegében a Google helyzete a fontos kérdés, tulajdonosként úgyis az a cég fog arról dönteni, miként viszi tovább az üzleti modellt.

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.