Újabb per elé néz a Google Books projekt

Csak néhány órája annak, hogy Dani kommentelőmmel találkoztam, aki visszalátogatott Szegedre egy csevej erejéig. Beszélgetésünk során felvetődött egyik kedvenc közös témánk, a Google Books projekt. A mai The New York Times hírlevél tartalmaz egy rendkívül érdekes cikket, amely szerint a Google újabb perre készülhet, ezúttal a fényképészek és egyéb szépművészeti típusokban alkotók (az angol definíció szerint “visual artists”, vagyis a nem papír alapú szépművészeti formák, hanem a vizuális alkotások készítőinek az) érdekképviseleteivel (ilyen az American Society of Media Photographers, a Graphic Artists Guild, a North American Nature Photography Association ás a Professional Photographers of America), valamint a csoportos perlésbe beszálló magánszemélyekkel (grafikusokkal) szemben készülhetnek a védekezésre a Google jogászai.

A cikk szerint a perre azért kerül sor, mert bár az említett érdekképviseletek megpróbáltak “beavatkozni” (vagyis szerették volna, ha nem csak az Authors’ Guilddel állapodik meg a Google) a bíróság előtt pihenő, néhány hónap múlva eldöntésre kerülő Google Books Megállapodásba, ezt a beadványt azonban a bíróság elutasította.

Az érdekképviseletek fair kompenzációt remélnek azon művészeti alkotások digitalizálásáért cserébe, amelyek az eddigi digitalizált kb. 12 millió könyvben szerepelnek.

Ez a helyzet is jól mutatja, hogy sokak szemét böködi a Google Books projekt. Nem tartok viszont attól, hogy ne lenne ennek a pernek is egy megállapodás a vége. A Google rendelkezik az ehhez szükséges erőforrásokkal, és komoly indoka is lenne erre, hiszen a könyvdigitalizáció hosszú távon gyümölcsöző biznisz lesz.

5 thoughts on “Újabb per elé néz a Google Books projekt”

  1. Dani says:

    Csak pár megjegyzés, mert érdemben ehhez még sokat nem lehet hozzátenni:

    1. a visual artist-ot én eddig képzőművésznek fordítottam, annak ellenére, hogy nem fedi tökéletesen a fotósok, meg filmesek miatt, de amúgy rokon művészeteknek tartják ezeket, hátha valakinek van egy jobb ötlete.

    2. tudom, hogy ezt a kört már lefutottuk, de a 12 millió egy jó része közkincs, biztos, hogy kevesebb könyvről van itt szó, ráadásul mintha valami olyasmire emlékeznék miszerint a korai fényképek jóval rövidebb védelmi időt kaptak, mint más művek, de erre most nem mernék megesküdni.

    3. a legérdekesebb ebben nekem az, hogy eddig meg voltam róla győződve, hogy direkt kihagyják a képeket a könyvekből, mert annak ellenére, hogy elég sokat használtam már a google books szolgáltatását egyszer se botlottam eddig nem hogy fényképbe, de a könyv elülső borítóján kívül semmilyen illusztrációba, de lehet, vagyis ezek szerint valószínű, hogy ez puszta véletlen, 12 millió azért elég sok könyv…

  2. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    1. Igen, nem is akarok ezen sokat agyalni (főleg nem terminológiát alkotni), tipikus amerikai megközelítés a definiálásra (mármint a visual arts kifejezés).

    2. Igen, ez külön kérdéseket vethet fel, s mivel még nem olvastam a beadványt, ezért csak azt tudom mondani, hogy remélem nem olyan buták a fényképész emberkék, hogy olyan képek után kérjenek pénzt, amin már nem él a szerzői jog.

    3. Az alap dilemma pedig nagyjából pontosan itt van. Amiről ugye mi még nem tudtunk teljesen megegyezni (a korábbi bejegyzés kommentjeiben), az itt kardinális kérdés lesz: a puszta reproduction display nélkül (vagyis a fényképek digitalizálása és szervereken való tárolása) minősül-e jogsértésnek vagy inkább fair use? Amúgy igen, végül is a 12 millió kötet elég széles kör, tehát lehet, hogy van elérhető és megtekinthető kép is, nos az akkor egy másik kategória (ott akkor elvileg a kép egésze megtekinthető, ami a fair use ellen hathat).

  3. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Amúgy egy rendkívül aranyos blog bejegyzés az IPKITTEN-en az új per kérdéséről:

    http://ipkitten.blogspot.com/2010/04/letter-from-amerikat-i-class-action.html

  4. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Végül az utolsó, amin még el kell gondolkoznom, és jó lenne mindehhez a beadványt is beszerezni, az a következő:

    Visual Artist alatt az alap bejegyzésemben megjelölt negatív meghatározás szerint körülírt alkotókat kell érteni. Az USA szerzői jogi törvényének egy fontos eleme azonban, hogy ezeket a visual artworköket 200 példányban lehet csak maximum elkészíteni. Még egyszer el kell olvasnom a törvényt is, mert nem tudom, hogy ez a fotóművészekre is vonatkozik-e, ugyanis ők pont azok, akik nem valószínű, hogy híres fotóikat csak kétszáz példányban adták volna ki. Ez jó kis házi feladat lesz, csak időm legyen rá, hogy elgondolkodjak ezen.

  5. Dani says:

    A “work of visual art” is— (1) a painting, drawing, print or sculpture, existing in a single copy, in a
    limited edition of 200 copies or fewer that are signed and consecutively num- bered by the author, or, in the case of a sculpture, in multiple cast, carved, or fabricated sculptures of 200 or fewer that are consecutively numbered by the author and bear the signature or other identifying mark of the author; or
    (2) a still photographic image produced for exhibition purposes only, ex- isting in a single copy that is signed by the author, or in a limited edition of 200 copies or fewer that are signed and consecutively numbered by the author.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.