Ahogy írtam, április 23-án két pesti konferenciát is érdemes volt felkeresni. Ami az első, MSZH-ban tartott rendezvényt illeti, tök jó, hogy eldiskuráltunk Dani kommentelőmmel arról, hogy regisztráció köteles-e vagy sem, én ugyanis regisztráltam, de nem voltam valamiért a listán, ezért a hölgy simán felírt a lapra, és már be is engedtek…

Ezen az első konferencián két előadást hallgattam végig, Lantos Mihály a licenciadíjakról értekezett, a Gyenge Anikó – Jókúti András duó pedig a 2011 első félévében a soros EU elnökséget megkapó hazánkra váró IP kihívásokról beszéltek. Engem ez utóbbi kötött inkább le, és rendkívüli örömmel hallottam, hogy a magyar elnökség reményei szerint az árva művek uniós szintű szabályozása lehet egy kiemelt prioritás. Ez nagyon jó hír, mert az egyébként is színvonalas magyar törvényi rendelkezések „uniós implementálása” nem lenne rossz dolog:-) Na majd meglátjuk. Megtudtam egyébként, hogy a magyar elnökség ezen kívül fontos prioritásként tervezi tárgyalni a közös jogkezelési irányelv, illetve a vakok és gyengénlátók, olvasási képességükben korlátozottak hozzáférése szabad felhasználási esetkörének tárgyalását. Ez utóbbi kettő téma egyaránt fontos dolog.

Ezek után rohantam át a Millenárisba, ahol épp elkaptam a második konferencia első vitaindító beszélgetését, ahol elsősorban a Google Books Projekt kihívásait taglalták. Itt Bodó Balázs beszélt a Google Books Megállapodásról (bár be kell valljam, a beszámoló csak részben volt jó, mivel Bodó Balázs csakis az első megállapodásról beszélt, amit ugye a felek módosítottak, ennyiben tehát már egyáltalán nem aktuális). Sajó Andrea az Országos Széchenyi Könyvtár illetékesként a könyvtárra háruló feladatokról és ennek nehézségeiről mesélt. Megjegyzései tényleg érdekesek voltak, főleg amikor a formátumátalakításról, illetve a staisztikai adatokról beszélt (pl. az Europeana állományába a magyarok csak 4600 művet „delegáltak”). Végül Matyi Dezső szólalt fel, akinek a beszámolójából egészében kiérezhető volt, hogy az egyik legnagyobb magyar könyvesbolt ügyvezetője, aki a fájlcserélést zsigerből elvetette. Az előadása egyébként pont ennek az „érdekoldalnak” az artikulációja miatt volt érdekes, habár aztán belement a HADOPI törvény elemzésébe, amit jobban tette volna, ha kerül, mert hibásan beszélt róla (nem is kicsit…), ami viszont így a közönséget is alaptalanul félrevezethette.

Ezek után még két panelbeszélgetésen voltam jelen, az első ismét a Google Booksot éritnette, egészen pontosan a könyvdigitalizálásban való szerepvállalás kérdése volt a téma. Ennek a panelnek az igazi konklúziója az lett, hogy a 2010-es év slágere lehet az eBook (ebben szerintem ma már mindenki egyetért), és hogy a kiadóknak, a terjesztőknek, a szerzőknek és persze a fogyasztóknak – tulajdonképpen mindenkinek – lassan be kell állnia az olvasás néminemű változására. (Be kell valljam, én nehezen fogok tudni átállni, nem csupán azért, mert a napi sok órányi gép előtt ülés után csöppet sem kívánnék még egy elektronikus kütyüt bámulni olvasás céljából, hanem azért is, mert a könyv, mint olyan, egy szent dolog, aminek a „fogyasztása” nem csupán tartalma, hanem a vele járó „pótcselekvések”, így például a manuális lapozás, miatt nehezen lene pótolható számomra. De azt is be kell valljam, nem aktívan kampányoló, de egészen környezettudatos életet élő emberként sajnálom a fák kivágását. És akkor erre is kontra: fogalmam sincs, milyen környezetszennyezéssel jár az iPadok tömeges gyártása… Szóval összetett a dolog, és én kevés vagyok az átlátásához.)

A követkző panelbeszélgetés pedig az illegális másolás elleni küzdelemről szól. Ebben a panelban rendkívül hasznos volt átérezni, hogy nem csak a kevésbé pozitív megítélésű RIAA és MPAA tud siralmakat zengeni a fájlcserélés negatív hatásairól, hanem a könyvpiac szereplői is. Bár a felhozott statisztikák szerint a könyvekkel való online kalózkodás arányai elenyészőek a zenék és filmek megosztásához képest, azért kétségtelenül igaz, hogy őket is sújtják a jogellenes felhasználások által generált negatív hatások.

És akkor rendesen még le sem írtam mindent, de egyszerre elég ennyi két konferenciáról. Jövőre biztosan lesznek ismét programok a Szellemi Tulajdon Világnapjának tiszteletére. Találkozunk ott!

Update #1: Na, ebben a pillanatban rátaláltam az Indexen is egy cikkre, ami ugyanerről a konferenciáról tudósított. AKi az enyémnél újságírósabb beszámolóra kíváncsi, olvassa az alábbi cikket Valuska László tollából.