Sajnos a hetem nagyon sűrű volt, így nem meglepő, hogy csak a munkaidő végéhez közeledve, most tudok egy olyan bejegyzést tenni, aminek a tartalmát elsősorban Dani kommentelőmnek köszönhetem. (Őszinte bánatomra a Dóri olvasóm által átküldött Magyar Rádiós hangfelvételeket már nem találom meg. Aki tud segíteni esetleg a keresésben, az az alábbi információk szerint járjon el: „180perc: 2010.02.24. 6.33-as adás, kb. 10.50-nél kezdődik az ACTA”, ami visszautal a Közelről műsor 2010.02.23. 15.34-es adásra.)

A mai bejegyzés tehát a készülőben lévő Anticounterfeiting Trade Agreement (ACTA) megállapodással kapcsolatos. Magáról az ACTA-ról már egészen sokat lehetett hallani, egészen pontosan azt, hogy alig lehet hallani. Na, ez persze nem teljesen igaz, mert csak kutatni és találni kell. Az ACTA-nak ugyanis van egy honlapja, legalábbis az Egyesült Államok kormányának a kezelésében. Itt egészen sok minden megtudható, habár hozzá kell tennem, nem túl sok friss adattal. (Egy biztos, innen még nem fogunk átlátható információkhoz jutni).

A Danitól kapott anyag igazán érdekes. (Mivel Dani nem tudott linket mondani, én pedig megcsúsztam időben, ezért a legegyszerűbb módon, RapidShare-re töltöttem fel a levelet. 10 letöltésig működik a link. Amint valaki már nem fér hozzá, jelezze, újat generálok.)

Nos, ezt a levelet Ron Kirk nagykövet (egészen pontosan az USA kereskedelmi képviselője, Trade Representative) küldte Ron Wyden szenátornak, az utóbbi által feltett kérdésekre reagálva. Javasolom mindenkinek, hogy aki a szerzői jogok iránt érdeklődik, olvassa el a
– bevezető gondolatokat (The objective of the ACTA negotiations…);
– az 1-es pontot (ami szerint az ACTA révén az USA nem tervezi saját nemzeti jogának a módosítását – ergó a világ szerzői jogát igyekszik USA-konformmá tenni);
– a 3-as pontot (ami jelzi, hogy az ACTA biztosan kiterjed a kalóz szellemi termékekre – mondjuk ezzel ugye újat nem mondtam);
– akit a szabadalmi jog is érdekel, az a 4-es pontra nézzen rá;
– az 5. pont rendkívül szűkszavúan rendezi le, hogy az internet-szolgáltatók (ISP) felelősségi kérdéseire az eddigi „értesítési és eltávolítási eljárás” mintáját kívánják alkalmazni;
– a 6. pontot, ami nagyon szépen rögzíti, hogy melyek a maximális szankciók (persze nem kevés ez: „we are not seeking any obligations that go beyonf US law concerning termination of repeat infringers, monitoring of online behaviour, or expeditious receipt by copyright holders of information concerning alleged infringers„);
– a 9. pontot (számomra ez a legérdekesebb!), ami úgy szól, hogy az ISP-k effektív felelősségre vonása érdekében szükséges lenne egy másodlagos/közvetett felelősségi doktrínát bevezetni. (Erről még lehet, hogy valamikor írok is egy cikket, mert ez némiképp idegen az európai szerzői jogtól – persze hangsúlyozottan nem az elektronikus kereskedelmi jogtól, hiszen ott már most is működik; illetve érdekes módon a leendő(?) új magyar Ptk. is tartalmaz (majd?) egy közvetett felelősségi tételt, ami alkalmazható lesz akár szerzői jogi perekben is.)

És persze mindezeken felül több egyéb érdekes megállapítás is van a levélben, érdemes olvasni.