Végül a mai bejegyzések közül az utolsó a sorban az a hír, mely szerint a belga Philippe Monfils szenátor egy „négy csapás törvényt” terjesztett a belga jogalkotó elé. Olvasva a híradást, meg kell állapítanom, hogy a belga kormány a francia HADOPI hibáiból tökéletesen okulva dolgozta ki a maga javaslatát.

– Eszerint az első csapás egy figyelmeztető e-mailt jelentene.

– A második csapás egy közigazgatási bírság kiszabását tenné lehetővé, amellyel szemben azonban fellebbezésnek lenne helye. Az adminisztratív bírságot egyébként nem egy különálló szervezet, mint a francia HADOPI, hanem „sima” kormányhivatalnokok szabnák ki. Ezen a ponton egyébként a belgák a politikai széles látó körükről tettek tanúbizonyságot: automatikus fellebbezési lehetőséget adtak a feltételezett jogsértőnek, ami eljárási szempontból kiválóan jelzi az arányosság elvének az érvényre juttatását. Másrészt eltekintettek egy külön szervezet életre hívásától. Nagyon helyesen, mert azt szinte borítékolni lehet, hogy a HADOPI az egyik leginkább utált francia állami szerv lesz, ha már épp nem az. (A francia kultúra ismerőihez szól a kérdés: nem készült már például valamilyen gunyoros dal vagy paródia Franciaországban a HADOPI-ról? Ez olyan jellemző lenne rájuk.)

– A harmadik csapást a bírósági eljárás jelentheti, amelynek keretében pénzbírsággal és az internethozzáférés korlátozáával lenne sújtható a terhelt. (Javasolt észrevenni: a belgák szabadságvesztés büntetéssel sem fenyegetik az állampolgárokat.)

– A negyedik csapás végül – ami ugye feltételezi, hogy a harmadik csapás ellenére is tovább folytatja az illető a le- és feltöltést – egy újabb bírósági eljárás keretében sújthat le, egészen pontosan a pénzbírság megduplázásával, és az internethozzáférés megszüntetésével.

A javaslatnak ugyancsak része lenne, hogy az ISP-knek aktívan közre kellene működniük a jogsértő tartalmakat kínáló oldalak blokkolásában, amellyel szemben a szolgáltatók, nem meglepő módon, erősen tiltakoznak.

Mivel a javaslatot még nem sikerült általam is ismert nyelven beszereznem, ezért egyelőre nem tudok nyilatkozni olyan kardinális kérdésekről, mint hogy konkrétan mennyi lenne a pénzbírásg maximális limite, milyen időközön belül nem lehet újabb letöltést végezni, illetve ezt miként ellenőrzik majd az állami alkalmazottak (az szinte kizárt, hogy ne sértse az alapjogokat, hogy egy kémprogrammal folyamatosan figyelik az adott személy gépén folyó adatforgalmat), mi a helyzet a WIFI szolgáltatásokkal, egy családi előfizetés esetén családi felelősséget alkalmaznak vagy sem, marad-e a hozzáférés az e-mail alkalmalmazásokhoz vagy sem stb.