Fájlcserélés #2 – Az első generációs programok

Az ún. első generációs programok (például a Napster, eDonkey) keretei között az adatforgalmat központi szerver tartotta felügyelete alatt, amely a konkrét szerzői műveket nem tartalmazta. A szolgáltatás igénybe vételéhez a felhasználónak a Napster honlapjáról kellett (ingyenesen) letöltenie egy kliensprogramot („MusicShare” volt a neve), illetve felhasználónév és jelszó választásával regisztrálnia kellett a rendszerben. Ezt követően számítógépének merevlemezéről ki kellett jelölnie azokat a műveket, amelyeket meg kívánt osztani a kívülállókkal (ilyenkor ezeket a fájlokat a felhasználói könyvtárba mentette).



Miután a felhasználó a rendszerbe belépett, a cég 50 központi szerverének egyike automatikusan frissítette a használó által megosztani kívánt adatokat. A felhasználó ezt követően a MusicShare segítségével kereséseket futtathatott le. Amennyiben a szerver adatai szerint a keresett fájl a programot használó másik felhasználónak megvolt, akkor a kereső személy az adat letöltését a képernyőn megjelenő „Download” ikonra kattintva megindíthatta. Ekkor a központi szerver a felhasználónak megküldte a keresett fájl forrásának meta-adatait (elérési útvonalát), amely segítségével a letöltés a szervertől függetlenül, webes alapon történt. A letöltést követően a központi szerver adatai újból frissültek, és a felhasználó innentől kezdve maga is forrásul szolgált a későbbi letöltőknek.

A Napster és hozzá hasonló programok nagy előnye az volt, hogy egy helyen meg lehetett találni minden információt, és a felhasználók rendszeres bejelentkezésével az adatok folyamatosan frissültek. A szisztéma hátrányai legalább ennyire jelentősek voltak. Mivel a letöltéshez a szerver csak a meta-adatokat szolgáltatta, amennyiben a legutóbbi frissítést követően azokban változás ált be (például a fájl megosztója kilépett, vagy törölte az adatot), akkor a forrás már nem volt többé elérhető. Ugyancsak problémát okozott, hogy ha a letöltés közben a forrás peer kilépett az alkalmazásból, akkor az addig letöltött adatok elvesztek. Ennek, valamint az első generációs programok virágkorában, az évezredforduló tájékán még viszonylag alacsony internetes sebességnek is köszönhetően a program igazából csak zenei fájlok letöltésére volt alkalmas. Ugyancsak hibát jelentett, hogy mivel a rendszernek csak egy belépési pontja volt, annak elérhetetlenné válása esetén az egész szisztéma használhatatlannak bizonyulhatott.

Hasznos olvasni való:

– Martin Häcker – Andreas Janson: Filesharing is inevitable…, p. 36-37.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.