Fájlcserélés #1 – A fájlcserélés szerzői jogi problematikája a magánszemélyek oldaláról nézve

A fájlcserélés 2009-ben betöltötte a tizedik évét. A hagyományosan a Napster program 1999-es indításához köthető jelenség azóta hosszú, és nagyon rögös utat járt be. Mi sem mutatja jobban ezt, mint a tömérdek per, amely a különféle szolgáltatókkal, illetve a magánszemélyekkel szemben indult – a legtöbb esetben a jogsértéssel vádolt személyek elmarasztalásával véget érvén.

Tartva magamat a nyitóbejegyzésben foglaltakhoz, nem kívánok mély tudományos értekezéseket folytatni a fájlcserélés jogi megítéléséről, pusztán az alapokat kívánom összefoglalni, gondolkodásra és kutatásra sarkallva az olvasót is (amelyhez persze mindig megjelölök hasznos irodalmakat, illetve az interneten is elérhető forrásokat).

A mindennapi fogyasztókat természetesen leginkább saját maguk esetleges felelőssége érdekelheti, ezért erről kell elsőként szólni. Sajnos az összefoglalás velős lesz: a fájlcserélés mind a fel-, mind a letöltő személy oldaláról nézve jogsértőnek tekinthető. Ezt az alábbi gondolatmenettel lehet alátámasztani.

A szerzői jogsértések megállapításának elsődleges feltétele, hogy valaki jogvédett tartalmakat használjon fel. Ez rögtön két dolgot takar:
1. Egyéni-eredeti jellegű, szerzői jogilag védett műről van szó. (Ezzel most nem kívánok foglalkozni, tegyük fel, hogy az adott mű egyéni-eredeti jellegű, és az azzal kapcsolatban jogokkal rendelkező személy vagy szervezet kívánja érdekeit érvényesíteni.)
2. A szerzői jogi törvények (hazánkban röviden: Szjt.) által meghatározott valamely konkrét felhasználásra kerül sor. Ezek a vagyoni és személyhez fűződő jogokból levezethető tevékenységek, egyelőre maradjunk a legfontosabb példáknál: többszörözés, terjesztés, nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel.

Egy fájlcserélő rendszeren keresztül az adott műnek mástól való teljes letöltése (vagyis a merevlemezen való tárolás) egyértelmű többszörözést valósít meg. Amennyiben ezt a példányt magunk is felkínáljuk mások számára, akkor ezzel megvalósítjuk a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel kategóriáját is.

(Fontos eltérés hazánk és az Egyesült Államok között, hogy az USA joga nem ismeri ez utóbbi vagyoni jogot. Ennek ellenére az USA bíróságai a terjesztés jogára hivatkozva is megállapítják a jogsértést, míg erre hazánkban csak a másolatok fizikai terjesztése esetén lehet sikerrel hivatkozni.)

Márpedig e jogokat érintő bárminemű felhasználás csak akkor megengedett, amennyiben erre a jogosult engedélyével és (szükség esetén) díjfizetés mellett kerül sor. Ennek hiányában csak akkor lehet mentesülni a felelősség alól, amennyiben a tevékenység az ún. “szabad felhasználás” valamely esetkörébe sorolható. Ezen lehetőségek részletes elemzése nélkül álljon itt, hogy csak a magáncélú többszörözés kategóriája merülhet fel (reális) alternatívaként. És ugye ez az, amire általában mindenki hivatkozik: “csupán saját magamnak, egy megtekintés céljából töltöm le Tarantino legújabb filmjét.”

Sajnos ez az érv is téves. Méghozzá legkevesebb két okból:
1. Egyrészt a fájlcserélés jelenlegi keretei között a letöltők egyben feltöltőkként is viselkednek. A magáncélú többszörözés azonban nem ad lehetőséget az ennek kereteit (vagyis a többszörözést, másolást) meghaladó felhasználásokra, így a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételre. Ennek megfelelően az egyszerű, “mezei júzer” általi megosztás már nem jogszerű.
2. A Szerzői Jogi Szakértői Testület helyesen kimondta, hogy bár az Szjt. ezt szó szerint nem írja elő, azonban az ún. “három-lépcsős-tesztből” levezethetően még magáncélból is csupán jogszerű forrásból származó műveket lehet többszörözni. Ezzel viszont a kör lezárul: mivel általában nem a jogosultak teszik hozzáférhetővé az egyes műveket, így a legtöbb forrás, amely a fájlcserélő oldalakon beszerezhető jogsértő, s így a szabad felhasználás kimentése sem alkalmazható.

Nagy vonalakban ennyi. Folyt. köv. hamarosan néhány tévhitről, illetve egyéb (büntetőjogi és ún. “elektronikus kereskedelmi”) felelősségi kérdésekről.

Hasznos olvasni valók:
– Magyar Csaba: Fájlcsere és szabad felhasználás. In: Infokommunikáció és Jog, 2008. június, 25. szám, p. 130-138.
SZJSZT 17/2006 – A jogellenes forrásból történő másolás kérdése. In: Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2006/4. szám, p. 228-248.
– Végül egy ellenvélemény Dr. Ormós Zoltántól (amellyel személy szerint nem tudok egyetérteni).

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.